geoturizmuscentrum - körutazások, olaszországi szállások, prágai szállások
Karpathos

Karpathos

Karpathos

Karpathos (görög írással Κάρπαθος) Görögország területén a Dodekanészosz második legnagyobb szigete, a Krétai-tenger keleti határán. A sziget Kréta keleti vége és Rodosz között fekszik.
Területe: 325 km². Legnagyobb hosszúsága kb. 48 km észak-déli irányban, legnagyobb szélessége 12 km, a legkeskenyebb részén 3,5 km. Állandó lakossága 6200 fő volt 2011-ben.
A sziget közepén 1215 méterig emelkedő hegylánc húzódik. A sziklás hegyek között sok völgy húzódik és a sziget északi, elkeskenyedő végében a lejtőket még erdők borítják.
Karpathos az egyik legvadregényesebb sziget Görögországban, és szerte az Égei-tengeren. Vonzó természeti adottságai, bájos települései, a szigetet körülvevő, kristálytiszta tenger egy életre szóló élményt ad a Karpathosra látogatóknak. A sziget turisztikailag nem olyan felkapott, mint pl. a valamivel délebben található, legnagyobb görög sziget Kréta, vagy a testvérsziget Rodosz - így Karpathos nagy része érintetlen, nincsenek hosszú szállodasorok a tengerparton, nem özönlötték el a nyaralók. Csendes jellege miatt a sziget elsősorban a nyugodt pihenést, valamint a túrázást, a természet szépségeit, a nem mindennapi strandokat kedvelők választása.
A legnagyobb település, egyben főváros Pigadia (Karpathos városnak is hívják), kb. 2500 fős lakossággal rendelkezik. A nyári hónapokban, júniustól szeptemberig a szigeten tartózkodók létszáma megemelkedik, de még ilyenkor sincs zsúfoltság.

A téli nyugalom után a településeken megélénkül az élet, a sétálóutcákon élvezik az emberek a kellemes tengeri levegőt, a kikötőkben ringatózó hajók látványát, a karpathosi falvak egyedi hangulatát. A hagyományok tisztelete igen erősen él az emberekben: több olyan település is van a szigeten, ahol a helyi lakosok akár hétköznap is tradicionális ruhákat viselnek.
Bár Karpathos szigete nem tartozik a nagy szigetek közé, földrajzilag igen változatos tájegységekkel rendelkezik: a déli részek síkabb területeitől az északi régióban található ezer méteres hegyekig minden megtalálható. A déli, lapos vidéket néhány km-rel odébb már felváltja a dúsabb növényzetű dombság, majd jönnek a meredekebb, látványosabb hegyek, rajtuk zöldellő fenyőerdőkkel. Ahogy haladunk északra, a dús mediterrán növényzet úgy ritkul, hogy egészen északi részeken már szinte teljesen kopárrá váljon a sziget. A Dodekániszosz szigetcsoport legmagasabb pontja is itt tornyosul, a túrázók ezt kihasználva előszeretettel kapaszkodnak fel a szép kilátást biztosító csúcsra.

Karpathos időjárása
Karpathos éghajlata a többi déli görög szigethez hasonló, ami forró mediterrán nyarat és enyhe telet jelent. A szigetre jellemző időjárás annyiban speciális, hogy a nyarak az átlagosnál is szárazabbak, kevesebb a csapadék. Ezt némileg ellensúlyozza a tenger közelségéből adódó magasabb páratartalom, így a szigeten található növényzet nagy része még a nyár közepén is zöldell.
A szél a sziget térségében állandóan jelen van, erőssége az egészen enyhe fuvallattól a hegyek tetején előforduló, már-már viharos erejűig változik. Kiemelkedő jelentőségű nyaranta a Meltemi nevű, az Égei-tenger térségében előforduló szél, ami elsősorban a nyári forró napokat hűsíti. A Meltemi a sziget magaslatain igen markánsan is jelentkezhet, ám bőven találni szélcsendes tájakat, öblöket, strandokat.

Látnivalók

Saria sziget: Karpathos testvérszigete a nagy szigettől néhány száz méterre, északra emelkedik ki a tengerből. Egykor egybefüggött Karpathosszal, azonban egy évezredekkel ezelőtti földrengés kettéválasztotta őket.
A földrengést megelőzően civilizáció is virágzott itt, a régészek Nysiros ősi városát vélték felfedezni a szigeten található romokban. A város maradványai nem csupán a szárazföldön, hanem a két sziget között, a víz alatt is felfedezhetőek. Saria dombjaira egy Apollónak szentelt templomot is építettek, ám mára ennek csupán szintén a víz alatti romjai tekinthetőek meg.
A sziget felszínének nagy része kopár, egyedüli növényzetet néhány fán kívül a mediterrán cserjék és bokrok jelentik. A Saria-t körülvevő, kristálytiszta tengerben gazdag élővilág fedezhető fel, a helybeliek közül többen rendszeren járnak ide könnyűbúvárkodni.
Karpathoszon járva a nyaralóknak is lehetősége van megtekinteni Sariát: Karpathos fővárosából, Pigadiából indul nyári szezonban kirándulóhajó.

Potideon (Posideon): Elhelyezkedés: Pigadiától 1 km-re
Az ősi, kb. 3500 éves városromok a sziget fővárosának, Pigadiának a közelében tekinthetőek meg.
Potideon ősi települését a mükénéi kultúra alapította, több ezer fős várost hozva létre. A sziklás tengerpart közelébe épült virágzó településen még egy több mint 20 méter magas akropoliszt is emeltek. A mükénéi birodalom bukása után a főníciaiak, majd a mínosziak is elfoglalták, ám az állandó harcoknak köszönhetően Potideon lassan elnéptelenedett.
I.e. 1000 körül a dórok érkezése hozott megújulást, amikor a falakat megerősítették, és a várost újra belakták. Ennek köszönhetően Potideon ismét a régió egyik leggazdagabb településévé, Karpathos szigete pedig fontos központtá vált. Homérosz Íliászában utalásokat is tesz rá, hogy amikor a görögök megindították a Trója elleni támadást, hajóhaduk egy része innen, Karpathos mai fővárosának közeléből indult.

Sokastro: Elhelyezkedés: Lefkos közelében
Sokastro egy aprócska sziget Lefkosszal szemben, mely egykor teljesen egybefüggött Karpathosszal.
A kis földdarab valamikor még félsziget volt, ám évezredekkel ezelőtt egy földrengés leválasztotta a fő szigettől. Azóta magányosan állja a tenger hullámainak útját, és csupán a helyiek, illetve a karpathoson nyaralók látogatják. A sziklákkal, kövekkel, apróbb bokrokkal tarkított szigetre időnként kirándulóhajók is indulnak Lefkosból, ugyanis aprócska, homokkal borított strandjai is vannak.
Régészek bizánci eredetű romokat is találtak Sokastro-n, melyek egykoron vélhetően a környék védelmét szolgálták.

Ajánlat Vissza
Banner kép

 

Banner kép

 

Banner kép
Facebook Skype