geoturizmuscentrum - körutazások, olaszországi szállások, prágai szállások

Horvátország


Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság), közép-európai állam a Balkán-félszigeten. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát. Fővárosa és egyben legnagyobb városa: Zágráb, 792 875 lakosával az ország gazdasági, közlekedési, kulturális és oktatási központja. Nagyobb városai még Split, Fiume, Eszék.
Népesség: Horvátországnak 4 290 612 lakosa van.
Nemzetiségi összetétel: A lakosság nagy része horvát, nemzeti kisebbséget alkotnak: szerbek, bosnyákok, szlovének, magyarok, csehek, olaszok, és albánok.
Pénz: kuna / kuna = 100 lipa/

Földrajzi fekvés: Horvátország az Adriai-tenger keleti partjának az európai szárazföldbe legmélyebben benyúló és egyben legnagyobb részét foglalja el. Horvátországhoz tartozik az Adria teljes partszakaszának fő, a legtöbb szigetet is magában foglaló partszakasza.
A tengerpart hossza: 6.278 km, ebből 4.398 km a szigetek, sziklazátonyok és szirtek partjaira vonatkozik. A kisebb-nagyobb szigetek, sziklazátonyok és szirtek száma: 1.244, a legnagyobb szigetek Cres és Krk. A lakott szigetek száma 50.
Legmagasabb pontja:  Dinara - 1831 m

Éghajlat
Az ország éghajlata a belső vidékeken mérsékelt kontinentális, száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesen hegyvidéki klíma uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokon mediterrán az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe és csapadékos a tél a partvidéken. Az átlaghőmérséklet Horvátországban januárban -5–10 °C, augusztusban 13–26 °C körül alakul.

Az ország fő régiói:
1. Kelet-Horvátország: Drávaszög és Szlavónia
2. Északnyugat-Horvátország: Muraköz, Horvát-Középhegység, Zágráb és vidéke
3. Adriai-Horvátország: Isztria és Kvarner-öböl, valamint Dalmácia (Zadari régió, Šibeniki régió, Spliti régió, Dubrovniki régió)

Világörökségi helyszínek:
• Dubrovnik óvárosa
• Split történelmi műemlékegyüttese Diocletianus palotájával
• Plitvicei-tavak Nemzeti Park
• Az Euphrasius-bazilika püspöki műemlékegyüttese Poreč történelmi központjában
• Trogir történelmi központja
• A Szent Jakab-katedrális Šibenikben
• Stari Grad-síkság Hvar szigetén

Idegenforgalom
Horvátország számos kulturális és természeti értékkel büszkélkedik, melyek közül kiemelkedik a Diocletianus - palota Splitben, Trogir óvárosa, az Euphrasius - bazilika Porečben, a székesegyház Šibenikben, Dubrovnik városa, Starigradsko polje Hvaron, az UNESCO Világörökség listájáról.


Természetvédelmi területekben igen gazdag, 8 nemzeti parkja és tíz természetvédelmi parkja van, ezen kívül pedig védett rezervátumok, parkerdők, erdős helyvidékek, tavak, szigetek sokasága és barlangok teszik változatossá a horvát tájegységet. Az egyik legismertebb és legszebb természeti látványossága a 16 tóval és 92 vízeséssel büszkélkedő Plitvicei-tavak, mely 1979-től az UNESCO Világörökség része.

Az 1980-as években a jugoszláviai horvát tagköztársaság adta az ország idegenforgalmi bevételének 80%-át. Ez a háborús konfliktus nyomán súlyos veszteségeket szenvedett, de a hosszú tengerpart lassan visszanyerte vonzerejét.
Az ország idegenforgalmi területei a következők: Isztria, Kvarner – öböl, Dalmácia (Zadari régió, Šibeniki régió, Spliti régió, Dubrovniki régió), Közép-Horvátország, Zágráb, Szlavónia és a Drávaszög. Az Isztria turisztikai szempontból az ország legfejlettebb régiója, legfontosabb centrumai a félsziget nyugati partján fekszenek. Tizenegy jachtkikötője van. Az Adria legnagyobb félszigete, partjának hossza 445 km. Dalmácia tengerparti sávjában 2001-től rekordmértékű az idegenforgalom.

Gasztronómia

Horvátország gasztronómiája természeti adottságai miatt rendkívül sokrétű. A török, a magyar, az olasz konyha hatásai is befolyásolták mai képét.
Külön kell választanunk a tengerpart illetve az északi, a tengertől távolabb eső területeit. A tengertől távolabb eső (Szlavónia, Baranya, Közép-Horvátország) leginkább a magyarhoz hasonló, fűszeres, sok húst (főleg sertés, baromfi), illetve zöldséget felhasználva főz, míg a tengerparti területeken nagyon sok halat illetve a mediterrán klímában megtermő zöldséget (szőlő, füge) felhasználva készítik ételeiket.

Banner kép

 

Banner kép

 

Banner kép

 

Banner kép
Facebook Skype