geoturizmuscentrum - körutazások, olaszországi szállások, prágai szállások

Franciaország
Franciaország, hivatalosan a Francia Köztársaság (franciául la France vagy République française). Központi területe Nyugat-Európában helyezkedik el, de világszerte rendelkezik megyékkel és területekkel. A központi rész a Földközi-tengertől a La Manche-csatornáig és az Északi-tengerig, valamint a Rajnától az Atlanti-óceánig terjed. Ezt a territóriumot hatszögletű alakja miatt a franciák gyakran emlegetik l'Hexagone (magyarul hatszög) néven. Franciaország jelenleg 26 régióra és ezeken belül 100 megyére (franciául département) oszlik.

Szomszédai Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Monaco, Andorra és Spanyolország. Tengerentúli függőségein keresztül határos Brazíliával, Suriname-mal és a Holland Antillákkal. Franciaországot és Nagy-Britanniát a La Manche-csatorna alatt futó Csalagút köti össze. Franciaország a legnagyobb területű nyugat-európai ország és a második legnagyobb kizárólagos gazdasági övezettel rendelkezik, mely több mint 11 millió négyzetkilométer területű.


A bortermelésről és a konyhájáról méltán híres Franciaország Nyugat-Európában terül el. Az országot nagyobbrészt természetes határok szegélyezik: nyugaton és délen tengerek, délnyugaton és délkeleten pedig hegységek. Földrajzi arculata változatos, mezők, erdőségek, hegységek és tengerpartok egyaránt jellemezik területét. Délkeleti szomszédja Monaco, egy apró, független állam, amely erős szálakkal kötődik Franciaországhoz. A klíma viszonyok lehetőséget biztosítanak a búza, a kukorica, a gyümölcs, és a szőlő termelésére is. A roppant fejlett mezőgazdaság mellett az ipar a vezető ágazat, amelyen belül kiemelt fontossággal bír a gépkocsi, a repülőgép, és a vasúti járművek gyártása.

Franciaország fejlett állam, amely a forrástól függően a világ ötödik vagy hatodik legnagyobb gazdaságával rendelkezik. Évi 82 millió turista látogatja, ezzel a legkeresettebb ország a világon.

Francia vidékek domborzata igen változatos képet mutat. A tájak északon és nyugaton tengerparti síkságokká szelídülnek, míg a keleti és déli- délkeleti vidékek vadregényes hegyláncokkal (például Francia-középhegység) kápráztatják el az oda látogatót. Délen tör az ég felé a Pireneusok vonulata, és innen a Földközi-tenger partján, a Francia Riviérán végighaladva elérjük az Alpok csúcsait. Itt emelkedik Európa legmagasabb pontja is, a 4810 m-es Mont Blanc.
Az éghajlatnak megfelelően az ország folyóit egyenletes vízjárás és bő utánpótlás jellemzi. Az egyes vízrendszereket fejlett csatornahálózat köti össze. Legnagyobb folyói: a Rhone,a Szajna, a Loire, a Garonne és a Dordogne.

Franciaország éghajlatát az óceáni és mediterrán hatások befolyásolják legerősebben. Az ország túlnyomó részének éghajlata enyhe telű óceáni, a tengerpartoktól távolabbi területeken azonban a kontinentális éghajlat sajátosságai is megjelennek. A földközi-tengeri partvidék éghajlata jellemzően mediterrán, ugyanakkor a magasabb hegyvidékeken, így elsősorban az alpi területeken változatos magashegységi éghajlat alakult ki. Az idelátogatók tehát egész évben igen eltérő időjárással találkozhatnak az ország különböző részein.
A mediterrán térség éghajlata jelentősen különbözik a többi régióétól. Itt a legenyhébb a tél, míg a mérsékleten meleg nyári hónapokra 22-24 °C-os középhőmérsékletek jellemzők. Júliusban és augusztusban gyakori itt a nyári szárazság. Franciaország déli vidékein a nyári hónapokban jóval többet süt a nap, általában 11-12 órát - míg északon, egy nyári napon 7-9 órás napsütésre lehet számítani. A tenger vize a földközi-tengeri partokon augusztusban a legmelegebb.
A Franciaország déli részén található Provence tartomány egyik jellegzetes időjárási sajátossága a sokszor napokon át fújó, kellemetlenül erős északi szél, a misztrál, amely elsősorban télen, de az év más szakában is gyakori.

A nemzeti parkok hálózatához az európai Franciaországban 7 nemzeti park tartozik. Teljes területük 3710 km². Évente 7 millió lát
ogatójuk van.

Az UNESCO világörökség-listáján az alábbi francia tájak szerepelnek:

•    Girolata-fok, Porto-fok, Scandola Nemzeti Rezervátum és a Piana Calanques Korzikán
•    Pireneusok - Spanyolországgal közös
•    Új-Kaledónia lagúnái

Etnikumok:
Franciaország etnikailag az egyik legváltozatosabb országgá vált Európában és ebben jelentősen hasonlít az Egyesült Államokhoz és Kanadához. A hivatalos statisztika szerint,a franciák aránya még mindig 84%. A bevándorlók aránya azonban egyre nő, megbecsülni nehéz a számukat. Többségük afrikai és ázsiai bevándorló, elsősorban arab és fekete. Főleg a volt gyarmatokról érke
znek, leginkább Algériából, Marokkóból, Tunéziából.

Nyelvi megoszlás:
Franciaországban az egyetlen hivatalos nyelv a francia. Ugyanakkor esetenként, főként az idősebbek, több más helyi nyelvet és dialektust is megértenek és használnak, mint példáu
l a provanszál, a katalán, a baszk, a breton, a Haiti kreol, a korzikai, a flamand, a lotaringiai német, valamint néhány további dialektus, mint például az elzászi, a gaszkonyi és a picard. Ezeket a történelmi nyelveket és nyelvjárásokat tájszólásként kezelik.

Kultúra, irodalom, művészet:
Franciaország nemzeti szimbóluma Marianne, a gall-sapkás nőalak, aki egyben a szabadság és a francia forradalom jelképe is. Az előző szimb
ólum a Gall Kakas volt, a vakmerő bátorság jelképe.
A francia nyelv a latinból származik, elsősorban kelta és frank hatásokkal. A 11. századtól létező középkori francia nyelven írt irodalom Nyugat-Európában az egyik legrégibb nemzeti nyelven írt irodalom, a középkori irodalom elsődleges forrása a kontinensen.
Franciaország jelentős szerepet játszott a film és a filmművésze
t létrejöttében. A Lumière fivérek találták fel a mozit.
Híres francia képzőművészek: Gustavé Courbet, Eugene Delacroix, Édouard Manet, Claude Monet, Georges Seurat, Paul Cézanne, Paul Gauguin, Henri Rousseau, Auguste Rodin, Pablo Picasso

Gasztronómia:

A francia konyha méltán híres a fűszereiről, mártásairól. Néhány híres étele a hagymaleves, a besamel-mártás, a tenger gyümölcsei, csigák, sajtok, borok.
A franciák étkezése általánosságban kalóriaszegényebb, mint a hagyományos magyar konyha. Reggelijük könnyű tejeskávéból vagy kakaóból és valamilyen péksüteményből, főleg croissant-ból áll, és elmaradhatatlan a vaj, a dzsem és a méz. Az ebéd választékos és több fogásos; inkább salátafélék, vagy másfajta előétel, húsétel körettel, mártással, zöldséggel, de délben gyakran fogyasztanak főételként vegyes ízelítőt, végül desszertet. A legnagyobb szerepe a vacsorának van, amely könnyű, de több fogásból áll, még a legegyszerűbb helyeken is legalább négyből.

A franciáknál leves nem gyakran kerül az asztalra, ha viszont igen, akkor rendszerint este, és elsősorban a téli időszakban. Máskor gyakori, hogy a vacsorát is előétellel kezdik, utána frissen sült húsétel vagy hideg húsok, majd sajtfélék, gyümölcs, esetleg édesség zárja a sort. Az ital alkalmazkodik a fogásokhoz, általában a legkedveltebb a könnyű vörösbor. 


A specialitások és különlegességek, mint mondjuk az osztriga, libamáj, különféle töltött szárnyasok hétvégéken és ünnepnapokon kerülnek fogyasztásra. Táplálkozásuk egészséges, hiszen rengeteg gyümölcsöt és zöldségfélét fogyasztanak, ezen kívül fontos, hogy vajjal, a mediterrán területeken olívaolajjal sütnek, és ételeiket nem fűszerezik agyon, soha nem használnak annyit, hogy az elnyomja az eredeti ízt. Legjobban a friss, zöld ”füveket” kedvelik; a kakukkfüvet, tárkonyt, turbolyát, bazsalikomot és a petrezselymet, gyakori a babérlevél használata, s fahéjjal, szegfűszeggel, sáfránnyal, szerecsendióval, gyömbérrel, köménnyel is fűszereznek. Viszonylag sok borsot alkalmaznak, fűszerpaprikát azonban csak ritkán és keveset. Népszerűek még a különböző hagymafajták is, különleges íz hatás elérése végett még curryvel és a chilivel is sütnek, melyek egykoron gyarmataikról jutottak el hozzájuk egzotikus fűszerként.
Elsősorban marhahús, borjú, ürü, bárány, szárnyasok és vadhúsok is kerülnek az asztalra, sertést szinte egyáltalán nem esznek. Elkészítési módját tekintve egyben, szeletben sülve, vagy grillezve készítik. A roston sült húsokra tálalásnál fűszeres vajat tesznek, akárcsak a köretként fogyasztott zöldségekre, amelyeket ezen kívül grillezve is fogyasztanak.



UNESCO által kulturális világörökséggé nyilvánított helyek:

•    Notre-Dame székesegyház (Chartres) - gótikus katedrális
•    A Vézère-völgyi festett barlangok - ősemberi lakhelyek különböző korokból
•    Mont-Saint-Michel és tengeröböl - bencés apátság Normandiában, dagálykor sziget
•    Versailles-i kastély - XIV. Lajos palotája
•    Vézelay, Szent Magdolna apátsági templom - Benedek-rendi apátság
•    Notre-Dame székesegyház (Amiens) - a legmagasabb gótikus katedrális Franciaországban
•    Fontenayi cisztercita apátság - cisztercita apátság
•    Fontainebleau kastélya és parkja
•    Arles római kori és román stílusú műemlékei
•    Orange római kori amfiteátruma és környéke, valamint diadalíve
•    Arc-et-Senans királyi sólepárlója
•    Place Stanislas, Place de la Carrière és Place d'Alliance Nancyban
•    Saint-Savin sur-Gartempe apátsági temploma
•    Pont du Gard - római kori vízvezeték
•    Strasbourg történelmi központja
•    A párizsi Szajna-part
•   Notre-Dame székesegyház (Reims), Saint Remi egykori kolostora és Palais du Tau - mind Reims városában
•    Bourges katedrálisa
•    Avignon történelmi központja a pápai palotával
•    Canal du Midi - hajózó csatorna
•    Carcassonne történelmi erődvárosa
•    Pireneusok - Spanyolországgal közös természeti és kulturális világörökség
•    A Santiago de Compostelába vezető zarándokút franciaországi szakasza
•    Lyon történelmi óvárosa
•    Saint-Emilion törvényszéke
•    A Loire völgye Sully-sur-Loire és Chalonnes között
•    Provins, középkori kereskedőváros
•    Le Havre, az Auguste Perret által újjáépített városrész
•    Belgium és Franciaország középkori harangtornyai
•    Port de la Lune, Bordeaux
•    Vauban által tervezett erődítmények

Néhány ismert látnivaló a fővárosban, Párizsban:

Eiffel-torony, Diadalív, Les Invalides, Conciergerie, Garnier palota, Notre-Dame székesegyház, Sacré Cœur-székesegyház, Sorbonne, Szabadság-szobor, Panthéon, Sainte-Chapelle, Madeleine-templom, Place des Vosges, Szent Jakab torony, Királyi palota, Párizsi nagymecset, Louvre, Musée d’Orsay, Pompidou központ, Musée Rodin, Musée du Montparnasse, Musée Cluny, Musée Picasso.

Banner kép

 

Banner kép

 

Banner kép

 

Banner kép
Facebook Skype