geoturizmuscentrum - körutazások, olaszországi szállások, prágai szállások

Prága

A Moldva (Vltava) folyó két partján elterülő "Arany Prága" ezer éves történelmével, kultúrájával és szinte megszámlálhatatlan műemlékével méltán számíthat a látogatókra a világ minden részéről.

A mai Prága területén már a kőkor idejéből is találtak emberi letelepedésre utaló nyomokat, s a város környékét ettől kezdve szinte folyamatosan lakják. A kelta bójok i. e. 500 körül telepedtek meg a Moldva völgyében; róluk kapta az ország a máig használatos Bohemia nevet. A mai Prága déli részén i. e. 200 táján állt településük maradványai kerültek elő. A területet i.e. 9 és 6 között a germán markomannok hódították meg. A népvándorlás idején a hunok és a longobárdok átvonulása után i. sz. 500 táján szláv népcsoportok (csehek, szlavníkok, doudlebek, lučanok stb.) jelentek meg a térségben, de hamarosan avar, majd frank befolyás alá kerültek. A Přemysl uralkodó dinasztia i. sz. 800 körül került a csehek élére. A 10. században a Prága környékén letelepült csehek sorra legyőzték a többi szláv törzset. A róluk elnevezett országot a Přemysl-ház fejedelmei, majd királyai a mai Prága területén épített két várból, a Vyšehradból, illetve a Hradzsinból kormányozták.   

Bármerre járunk a városban, tekintetünk nem tud elszakadni a magaslaton épült felséges Hradzsintól és a Szt. Vitus székesegyház égbeszökő tornyaitól. Nem is csoda, hiszen Prága és a prágai vár története elválaszthatatlan egymástól. Máig nem tisztázott kérdés, hogy mi jött létre előbb: a város vagy pedig a fejedelmi székhely. Kétségtelen, hogy a mai vár Bořivoj fejedelem nevéhez fűződik, aki a 9. században kezdte meg az építkezést. A Moldva fölötti erőd, kiváló fekvésének köszönhetően, hamarosan a legnagyobb cseh uralkodói család, a Přemyslek központjává vált. Éppen ezért nem csoda, hogy már a 14. századra egy különálló városka alakult ki a Váralján. A Hradzsin többszöri átépítéseknek köszönheti mai arcát. A legnagyobb változások IV. Károly és Jagelló Ulászló idején mentek végbe. A 400 éves Habsburg uralom kezdetén a várban volt a király székhelye, ám a 30 éves Habsburg-ellenes háború után az uralkodó és udvartartása Bécsbe költözött és ettől fogva a prágai vár elveszítette jelentőségét.

A Malá Strana, azaz Kisoldal, Prága Budája. Az ember az ódon utcákon sétálva úgy érzi, mintha megállt volna az idő. A Kisoldalt 1257-ben alapították a vár alatti lankán, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a folyóra és az Óvárosra. Építészetileg egységes képét a 15-16. században előforduló pusztító tűzvészeknek „köszönheti”, ugyanis ekkor olyan súlyos pusztulást szenvedtek az épületek, hogy szinte a semmiből kellett életre kelteni az utcákat. A városrész központja a Kisoldali tér, melyet a Szent Miklós templom barokk épülete ural.

Hradszinnal szemközt, a „pesti” oldalon a 10. század elején létrejött apró települések kifejlődését három kereskedelmi útvonal segítette. Ezek mentén a 11. században bajor kereskedők települtek le, és piacokat, vásárokat hoztak létre. Itt találtak helyet és egyúttal menedéket a kereskedők: németek, olaszok, franciák, bizánciak és arabok is. A piac körüli szétszórt telepek 1230 után egyetlen községgé egyesültek. A prágai Óváros a 15. században érte el fénypontját. A huszita forradalmak évtizedeiben jelentősége messze megelőzte a többi cseh királyi városét. Az óvárosi Városházán tartották a rendek és a polgárok fontos gyűléseit, a Týn templom pedig a kelyhesek központjává vált. Az Óvárost 1784-ben egyesítették a többi városnegyeddel együtt létrehozva a mai Prágát.

Az Óvárostól északra a Moldva irányába található a Zsidóváros. Magvát két, már a XI. században létező település képezte. A Zsidóvároson belül az élet a zsinagógák körül zajlott. A fő zsinagóga a különös nevű Régi-új a XIII századból származik. A zsidók 1848-ban polgárjogokat kaptak, ezért Ferenc József tiszteletére Josefovnak, azaz Józsefvárosnak nevezték el városrészüket. 1896 után a Zsidóváros nagy részét lebontották, csupán a zsinagógák maradtak meg.

Az Óvárostól délre alakult ki az Újváros, mely csak az Óvároshoz mérten új, hiszen ennek az eredete is a középkorig nyúlik vissza. Az Újváros alapításának egyik oka a túlnépesedés volt. IV. Károly új területeket kívánt biztosítani szaporodó lakosságának, másrészt kihasználta az alkalmat, hogy a nagy zajt csapó iparosokat, mesterembereket elköltöztesse az egyetem környékéről. Ebben a városrészben általában a szegényebb rétegek telepedtek le, ezért nem is csoda, hogy a radikális gondolatok remek táptalajra találtak. A Vencel tér, mely eredetileg Lóvásártér névre hallgatott, több fontos, történelmi jelentőségű eseménynek lett a kiindulópontja. A Vencel tér közelében találjuk a legtöbb bevásárlóközpontot, elegáns üzletet, kávézót, éttermet. Az Újváros 1784-ig tartotta önállóságát, majd a többi prágai várossal egyesült.

Banner kép

 

Banner kép

 

Banner kép
Facebook Skype