geoturizmuscentrum - körutazások, olaszországi szállások, prágai szállások

Portugália

Portugália (portugálul Portugal) Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található. Északon és keleten egyetlen szárazföldi szomszédjával, Spanyolországgal határos, nyugaton és délen az Atlanti-óceán mossa partjait. Az országot Porto kikötővárosról, az egykori Portói grófság székvárosáról nevezték el. Portugália területéhez tartoznak az Atlanti-óceánban fekvő Azori-szigetek (2335 km²) és a Madeira-szigetek (797 km²). Sokáig portugál fennhatóság alá tartozott Makaó, ami 1999-ben került vissza Kínához. Már jóval ez előtt függetlenné váltak egykori afrikai gyarmatai.
Portugália 18 kerületből (distrito) áll és 2 autonóm körzete van: az Azori-szigetek és
Madeira. Lakossága: 10.084.000 fő.

Fővárosa: Lisszabon (portugálul Lisboa). Népek: portugál 99%. Vallások: római katolikus 94%, egyéb 6%. Érdekesség, hogy a világon összesen 230 millió ember beszél portugálul, mely Portugálián kívül nyolc országban hivatalos nyelv.

Portugália a Pireneusi-félsziget 1/6 részét foglalja el. Az ország területét a Tejo és a Douro folyó három részre osztja. Az északi rész völgyekkel tagolt felföld, aminek magassága csak helyenként éri el az 1500 m-t, éghajlatában az óceáni jelleg dominál. Az éves középhőmérséklet 15 °C.
A Douro és Tejo közötti középső rész magasabb (csaknem 2000 m-ig), hegyvidéki jellegű. A Közép-Portugáliai hegyvidék legmagasabb vonulata a Portugál-választóhegység (Serra da Estrela), aminek folytatása Spanyolországban a Kasztíliai-választóhegység. Itt van a kontinentális Portugália legmagasabb pontja, az 1993 méter magas Pico Torre.
A Tejótól dél felé fekvő országrész alföld, illetve fennsík; a partvidéken homokos és sziklás szakaszok váltakoznak. Dél-Portugália két nagy tájegysége az Alentejo (nagyjából 400 m magas, folyókkal szabdalt tönkfelszín) és az Algarve (a spanyolországi Sierra Morena folytatása). A déli partvidéke azonban már mediterrán. Itt az éves középhőmérséklet 18 °C.

Portugáliának egy nemzeti parkja van, a Peneda-Gerês Nemzeti Park (Parque Nacional da Peneda-Gerês), mely az ország északnyugati részén található.


„Laurisilva” (babérerdő)

Peneda-Gerês Nemzeti Park

Portugália leginkább a tengerparti strandjai miatt látogatott Portugália gazdag kulturális örökséggel rendelkezik. A sok építmény közül az UNESCO a következőket ismerte el kulturális világörökségnek:
• Angra do Heroísmo városának központi területe az Azori-szigeteken;
• A Jeromos-rendiek kolostora és a Belém-torony (Torre de Belém), Lisszabon;
• Győzelmes Szűz Mária kolostor Batalha;
• Krisztus-rendi kolostor, Tomar;
• Évora történelmi központja;
• Alcobaça-kolostor;
• Sintra, kultúrtáj;
• Oportó (Porto) történelmi központja;
• A Côa-völgy prehisztorikus sziklarajzai;
• Az Alto Douro borvidék;
• Guimarães történelmi központja;
• Pico-sziget, borvidék, kultúrtáj. (Azori-szigetek, Pico-sziget);
• A madeirai „Laurisilva” (babérerdő).

Gyönyörű és különleges portugál hagyomány a csempefestés, amelynek színpompás remekműveivel, az azulejókkal a városban lépten-nyomon szembetalálkozhatunk a házak falain.

Portugália tradicionális ételei közé tartozik a bacalhau (sózott, szárított tőkehal), amit a fáma szerint 365-féle módon készítenek el a portugál asszonyok. Az éttermek előtt faszénen sütve kínálják a sülthalfiléket, kardhalat, szardíniát. Hagyományos ételük még a Caldo Verde, vagyis a káposztaleves, a Frango Piri-Piri (pácolt grillcsirke). Desszertjük a Pastel de Nata, ami vaníliakrémmel töltött, fahéjjal szórt leveles kosárka, és az Arroz Doce, vagyis a rizspuding.

Madeira (portugálul Ilha da Madeira) a vulkáni eredetű Madeira-szigetek legnagyobbika az Atlanti-óceánban, Lisszabontól 978 km-re. Az Afrikai lemezen fekszik, de Porto Santóval együtt politikailag és kulturálisan Európához tartozik, mint Portugália autonóm régiója. Mintegy 57 km hosszú és 23 km széles, partvonala 130–140 km. Területe 736,75 km². A déli parton épült Funchal, a sziget fővárosa és egyúttal az autonóm régió központja. A fővárosban él az összlakosság mintegy 43%-a. Ma a lakosok nagy többsége portugál.

Madeira éghajlata a jelentős magasságkülönbségek és a magasan húzódó vízválasztó miatt fölöttébb változatos: a tengerszint közelében mediterrán, kb. 1200 m fölött már hegyvidéki. A magassággal az éves és a napi hőingadozás is nő. A sziget északnyugati oldala lényegesen csapadékosabb és ennek megfelelően hűvösebb is, mint a délkeleti. A legmelegebb hónap az augusztus, a leghűvösebb hónap a február, a legszárazabb hónap a július, a legesősebb hónap pedig a január. A Golf-áramlatnak köszönhetően az óceán hőmérséklete nyáron 22°C, télen 16°C, és nagyjából ilyen meleg a levegő is.

A sziget fő gazdasági ága a kedvező éghajlatot és a természeti szépségeket kihasználó idegenforgalom.
Látnivalók: Madeira fő nevezetessége a levadák (öntözőcsatornák) hálózata. A fő csatornák több szinten, kiváló túralehetőséget kínálva húzódnak végig főleg a sziget teljes nyugati és délkeleti részén. Az összesen mintegy 1400 kilométernyi csatornából 85 kilométernyi sziklákba vájt alagutakban fut. Eredetileg a cukornádültetvények vízellátására építették őket – mai fő szerepük a banánültetvények kiszolgálása.

A sziget sziklás, illetve kavicsos partjai strandolásra nem igazán kedvezőek, de például Porto Moniz lávamedencéi igen ötletesek. A sziget egyetlen pici, természetesen homokos öble Caniçal közelében a Prainha nevű strand. Calhetánál mesterségesen alakítottak ki homokos partot. Calheta közelében találhatók a Szent Lőrinc-fok kopár sziklái.
• Funchal fő látnivalói a botanikus kertek;
• Monte fő nevezetességei a Miasszonyunk temploma (itt temették el IV. (Boldog) Károlyt, az utolsó magyar királyt) és a Szeplőtelen fogantatás kápolnája;
• A sziget északnyugati részén még láthatók az egykori babérlombú erdők maradványai (A madeirai babérlombú erdő az UNESCO által elismert természeti világörökség.)
• São Vicente mellett az egykori tűzhányó lávabarlangjait nézhetjük meg;
• Camacha fő érdekessége a kosárfonó múzeum;
• a sziget második legmagasabb csúcsa, a Pico de Areeiro lábához közút vezet.

A sziget gazdasági életében jelentős szerepet játszanak a 18–19. században betelepült, főleg angol borkereskedő családok. A madeira bor a 17. század második felében világhírűvé tette a szigetet. Az 1700-as években, a gazdaság „szőlőkert ciklusnak” nevezett második virágkorában a bortermelés elérte az évi 45 ezer hordót. Ugyancsak a betelepülő britek futtatták fel a szigeten a kosárfonás népi iparágát, fejlesztették ki a máig világhírű madeira hímzést.

Madeira ételkülönlegességei:
espada (fekete kardhal): filézve, banánnal, főzve borral és fokhagymával; espetada (nyárson sült marhahús szeletkék babérsóval).

A szigetet alapvetően két okból emlegetik az ínyencek. Ezek egyike az avinált borból utólagos hőkezeléssel előállított madeira bor, a másik a barnamártásból madeira bor hozzáforralásával előállított madeira mártás. Kedvelt ital még a aguardente de cana (cukornádpálinka).

Banner kép

 

Banner kép

 

Banner kép

 

Banner kép
Facebook Skype